Beszámoló a Magyar Jazz Szövetség 2009-es tevékenységéről és 2010-es célkitűzéseiről

Az egyesület 1990-ben alakult meg. Létrejötte óta a műfajjal foglalkozó egyetlen országos hatókörű, nyitott, nonprofit társadalmi szervezet. Tagjai hivatásos és amatőr muzsikusok, szakírók, klubvezetők, jazzkedvelők. A Szövetség alapvető célja a magyar jazzélet fellendítése, elismertetése hazai és nemzetközi fórumokon, a fiatal jazzmuzsikusok kibontakozásának segítése. Ezért minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a hazai jazzművészetet.

A legutóbbi közgyűlését 2009. február 14-én tartotta, melyen a vezetőség ismertette az előző év eredményeit és a 2009. évre vonatkozó elképzeléseit.

A közgyűlésen sor került a Szabó Gábor és a Pernye András díj titkos szavazással történő odaítélésére. 2009-ben Csepregi Gyula Szabó Gábor- Maloshik Róbert Pernye András díjat kapott. A díjakat  a kitüntetettek március 19-én a Magyar Jazz Ünnepén a Budapest Jazz Clubban vették át, majd a Szabó Gábor díjas Csepregi Gyula In Line együttesének koncertjével indult a Magyar Jazz Ünnepe koncertsorozat.

A Szövetség rendkívül sikeres évet zárt. Ez két dolognak köszönhető: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 20 millió forintos támogatásának és a Vezetőség és munkatársaink kiváló, összehangolt munkájának. Ezért a 2009-re tervezett kiemelt jelentőségű programjai színvonalasan megvalósultak:

-A Magyar Jazz Ünnepe koncertsorozatot ismét önálló rendezvényként sikerült megvalósítani a Budapest Jazz Clubban március 19-20-21-én. Fellépett a magyar jazzművészet néhány élvonalbeli zenekara és szólistája, valamint a tehetséges fiatal generáció képviselője. Bemutatkozási lehetőséget kaptak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Jazz Tanszakának hallgatói is. A budapesti Magyar Jazz Ünnepe tavalyi rendezvényéről és idei műsoráról Bágyi Balázs fog részletes beszámolót adni.

-A Magyar Jazz Ünnepe a kezdetben budapesti megrendezés után a tavalyi évben már nemcsak több vidéki helyszínen, hanem a határon túli magyarlakta területeken is megvalósult, bevonva az adott színhely szólistáit és zenekarait. A vidéki Jazzünnep rendezvényeiről Schneider Pétertől hallhatunk majd beszámolót.

-A tavalyi évben kilencedik alkalommal került megrendezésre Országos Big Band Találkozó, amely a nagyzenekari jazz egyetlen országos fóruma, – több mint 400 résztvevő művésszel.

-A Magyar Jazz Szövetség kétévenként meghirdeti a combo, a közbeeső években pedig a hangszerelési és zeneszerzői versenyt. A verseny célja az új magyar jazzkompozíciók születésének és igényes megszólaltatásának ösztönzése. A tavalyi évben jazz hangszerelési és zeneszerzői versenyt hirdettünk meg. A verseny döntőjére november 14-én került sor a Budapest Jazz Clubban.

A Big Band Találkozóról  és a zeneszerzői versenyről a közgyűlésen Kollmann Gábor tart majd részletes beszámolót.

-Szervezetünk hozta létre a Magyar Jazz Napját, amely első alkalommal került megrendezésre 2009-ben és része volt a Sziget Fesztivál O. napján zajló Zene a Rasszizmus Ellen c. rendezvénynek. A fellépő közel 100 jazzmuzsikus költségét a szövetség vállalta.

-Megkeresték szövetségünket a visegrádi 4-eket tömörítő Jazz for Sale rendezvény szervezői, melynek helyszínei: Wroclaw, Ostrava, Kassa és Miskolc. A Szigeti rendezvényről és a V4 megvalósult eseményeiről Csepregi Gyula fog beszámolni

-A tavalyi évben felkérést kapott szövetségünk, hogy a Magyar Dal Napja rendezvénysorozat keretében támogassa és koordinálja a magyar vokális jazz önálló színpadon való megjelenítését. Zsoldos Bélától halljuk majd a részleteket.

-Szövetségünk támogatást nyújtott a tehetséges fiatal muzsikusok hazai és külföldi jazz táborokban való részvételéhez.  A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszéke kiemelkedő tehetségű hallgatóinak részvételi díját támogattuk a Lamantin Improvizációs Táborban.

-Megrendeztük a Magyar Jazz Szövetség Napját a Lamantin Nemzetközi Jazzfesztiválon.

-A Sepsiszentgyörgyi Nemzetközi Jazz Tábor magyar tanárainak tiszteletdíját támogattuk

-Brad Shepik részvételével mesterkurzust rendeztünk a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén. A jazztáborokról és mesterkurzusról később magam fogok részletes tájékoztatót adni.

A fentieken túl szövetségünk szervezésében ill. támogatása mellett a következő rendezvényeket valósítottuk meg:

-A Budapest Jazz Club-bal kötött megállapodásunk értelmében havi rendszerességgel lehetővé tesszük fiatal tehetséges jazzmuzsikusok fellépését.

-A Budapesti Román Kulturális Intézet 2009 februárjában indította útjára a JAZZMOZDONY c. koncert-sorozatát, amelyen romániai és magyarországi zenészek léphettek együtt fel két helyszínen. A Budapesti Román Kulturális Intézet Jazzmozdony koncertjeinek áprilistól kezdődően, állandó partnere lett a Magyar Jazz Szövetség, amely jóvoltából minden alkalommal 1-2 zenészt delegált. Több alkalommal alakult úgy, hogy más országok (Szlovákia, Dánia) jazz zenészei is társultak - az illető országok kulturális intézeteinek jóvoltából. A jövőben ezért több ország (Szlovákia, Lengyelország, Észtország) részvételét szeretnénk megvalósítani a Jazzmozdony koncertsorozatban.

-Szövetségünk felvételt nyert az idén az Europe Jazz Network (EJN) rangos szakmai szervezetbe.

-Rendszeresen képviseltetjük magunkat különböző nemzetközi szakmai fórumokon úgymint Jazzahead - Bréma  , EJN – Glasgow. Glasgow-i részvételünkről Schneider Péter fog beszélni

- A Magyar Jazzszövetség önálló internetes weblapot hozott létre, amelyen az aktuális eseményeken és a rendszeresen megjelenő hírlevélen kívül olvasható  a Jazz Guide kiadvány. A Weblapot linkgyűjtemény teszi teljessé. Címe: www.jazzszovetseg.hu. A honlapról, annak elkészítőjétől és gondozójától, Schneider Pétertől részletes információt hallhatunk a közgyűlésen.

-A Szövetség körül történő eseményekről, a vezetőségi gyűlésekről, országos és fontosabb külföldi jazz eseményekről tudósít továbbra is a rendszeresen megjelenő Hírlevél elektronikus és nyomtatott formában. A Hírlevél megjelenésének gyakorisága Máthé J. György tevékenységének lemondása után megritkult, de a jövőben remélhetőleg ismét rendszeressé válik, jelenleg Turi Gábor szerkesztése alatt.

-Szövetségünk különálló szekciójaként működik a Lemezgyűjtők Társasága. A Társaság Szigeti Péter vezetésével rendszeresen tart összejöveteleket, melyeken archiv hangfelvételek gyűjtése, új kiadványok ismertetése és lemezbörze is teret kap.

-Szövetségünk szoros kapcsolatot tart a Magyar Jazz Alapítvánnyal, melynek elnöke Borbély Mihály.

-A Szövetség képviselteti magát hazai és nemzetközi fórumokon  és jelöléseket tesz állami kitüntetésekre.

A Magyar Jazz Szövetség a tagság tagdíjaiból és pályázatok útján nyert összegekből tartja fenn magát. A szövetség gazdasági- és pénzügyeiről Steingruber Zsuzsa az NKA működéséről pedig Zsoldos Béla tart majd tájékoztatót.

A Magyar Jazz Szövetség a 2009. évben vállalt céljait teljesítette, munkájához nagy segítséget nyújtottak azok a szervezetek, melyek működését és programjaik megvalósulását támogatták.

Köszönet érte a következőknek:

Oktatási és Kulturális Minisztérium, Előadói Jogvédő Iroda, NKA, Artisjus, Magyar Zenei Tanács.

Köszönet illeti meg továbbá azokat a személyeket, akik munkájukkal és tevékenységükkel kiemelten segítették a Szövetség munkáját. Ők a következők:

Gyimesi László, Steingruber Zsuzsa, Kiss Zoltán és a Magyar Jazz Szövetség vezetőségének tagjai.

Köszönet továbbá minden szervezetnek és személynek, amely ill. aki valamilyen módon hozzájárult a Jazzszövetség sikeres működéséhez.

A 2010-re tervezett szakmai célkitűzésben többek közt szerepelnek a következő  programok:

-A Szabó Gábor-és Pernye András díj átadás, honlapunk gondozása és bővítése.

-Az Országos Bigband Találkozót is tovább kívánjuk folytatni, melyet az idei évben combo zeneszerzési versennyel szeretnénk kiegészíteni.

-A Magyar Jazz Ünnepe koncertsorozatot Budapesten és vidéken a jövőben is önálló rendezvényként kívánjuk megvalósítani. A március 25-26-27-én zajló budapesti esemény színhelye a Budapest Jazz Club lesz.  

-Továbbra is célunk a hazai és nemzetközi fórumokon való részvétel.

-Folytatni szeretnénk szakmai együttműködésünket Budapest Jazz Clubbal

-Az idén is részt veszünk Magyar Jazz Napja és a Sziget Fesztivál „Magyar Jazz Napja” rendezésében.

-Részt kívánunk venni a visegrádi 4-eket tömörítő „Jazz for Sale” rendezvénysorozaton

-Lehetőségeinkhez képest továbbra is támogatást szeretnénk nyújtani a tehetséges fiatal muzsikusoknak a hazai és külföldi jazz táborokban való részvételéhez.

-Együttműködésünket folytatjuk a Budapesti Román Kulturális Intézettel a  JAZZMOZDONY c. koncert-sorozaton

-Ismét szeretnénk mesterkurzust rendezni hazánkban tartózkodó jazzművész részvételével.

-Koncertekkel kiegészített ismeretterjesztő előadások megrendezését és szakmai támogatását ajánlotta fel szövetségünk közép és felsőfokú oktatási intézményeknek. Felhívásunkra elsőként Szegedről jeleztek érdeklődést.

A programok sikeres megvalósításának feltétele elsősorban természetesen az anyagi forrásoktól függ. Szövetségünk folyamatosan keresi az anyagi források lehetőségét pályázati és egyéb módját.

Terveink sikeres megvalósításához kívánok Szövetségünknek sok sikert!

Budapest, 2010. február 27.

Márkus Tibor

a Magyar Jazz Szövetség elnöke

Beszámoló a 2009-es sepsiszengyörgyi és a Lamantin jazztáborokról

Lamantin Jazz Fesztivál és Improvizációs Tábor - 2009.

A szombathelyi Improvizatív Zeneműhely egyesület Dr.Tímár Péter vezetésével 2009-ben 10. alkalommal rendezte meg az ország egyik kiemelkedő jazz eseményét a Lamantin Jazz Fesztivált és hetedik alkalommal az Improvizációs Tábort. Az akkreditációs kurzus továbbképzést nyújt a zenetanároknak, segít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakára jelentkező hallgatók felkészülésében, szakmai gyakorlatot ad az Egyetem végzős hallgatóinak, és nyitva áll minden érdeklődő előtt.  A 19 tagú tanári kar, és az ország egész területéről érkezett 135 fős hallgatóság egybehangzó véleménye szerint a tábor megrendezése kiválóan sikerült. A 2009-es táborban a Magyar Jazz Szövetség 5 tehetséges hallgatót segített részvételi díjaik átvállalásában.

A Lamantin Nemzetközi Jazz Fesztivál 7 napja alatt 16 koncert került megrendezésre. A mintegy 4000 főt kitevő közönség számos világhírű előadó koncertjét élvezhette. A fesztivál második (június 26) napjának programját a Magyar Jazz Szövetség támogatta „ A Magyar Jazz Szövetség napján” fellépett az In Line, a László Attila-Oláh Kálmán Quartet és  Super Trio.

A Lamantin Improvizációs Tábor hatására hozta létre 2007-ben Lázár Pezsmer Endre a Mukkk Kulturális Egyesület vezetője Sepsiszentgyörgyön az első Jazz és Improvizációs Tábort, Románia első ilyen jellegű zenei táborát. A koncepció azóta sem változott, felerészben román, felerészben magyar jazztanárok oktatják az évről-évre szaporodó létszámú hallgatóságot. Az egyéni hangszeres órákon kívül zenekari gyakorlatok, jazzelmélet- és történet csoportos órák és a tanárok, valamint meghívott művészek jazzkoncertjei egészítik ki a programot. A tábor résztvevői közül többen érdeklődtek a budapesti Bartók Béla Konzervatórium, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz tanszakán való továbbtanulási lehetőségekről, illetve adták be jelentkezésüket ezen intézményekbe.

Sepsiszentgyörgyi Jazztábor - 2009.

2009-ben a Magyar Jazz Szövetség a magyar tanári gárda tiszteletdíjával járult hozzá a tábor támogatásához. A sepsiszentgyörgyi jazztábor rendezvényeiben, médiákban megjelent nyilatkozataiban kiemelt támogatóként említette, illetve jelenítette meg a Magyar Jazz Szövetséget. A gazdasági válság okozta beszűkült anyagi lehetőségek 2009-ben nehéz helyzetbe hozták mindkét tábort és fesztivált, ezért külön öröm, hogy ezek szövetségünk támogatásában részesülhettek.

Márkus Tibor

a Magyar Jazz Szövetség elnöke

Beszámoló 2009-es Brad Shepik mesterkurzusról

A Magyar Jazz Szövetség szervezésében a kortárs New York-i jazz egyik legkeresettebb gitárosa tartott műhelyfoglalkozást október 28-án 10 órakor a Jazztanszak Köztelek u. 8. alatti épületének I/114-es tantermében.

Saját együttesén kívül Brad Shepik olyan muzsikusokkal játszott, mint Paul Motian, Carla Bley, Charlie Haden, Dave Douglas. Jelenleg a New England Conservatoty tanára: www.bradshepik.com

A foglalkozásra díjtalan volt a belépés, az érdeklődők elsősorban a helyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók Béla Zeneművészeti szakközépiskola jazz tanszékének hallgatói voltak, de szép számmal jöttek az „utcáról” is. A terem zsúfolásig megtelt, és aki később érkezett, sajnos már csak a folyosóról hallgathatta az előadást.

Brad Shepik ezzel a workshoppal egyértelműen bebizonyította, hogy nemcsak nagyszerű zenész, de szellemes előadó és kiváló pedagógus is. Hiánytalanul felkészült az előadásra, ugyanakkor nyitott volt a hallgatóság kérdéseinek megválaszolására. Így rendkívül színessé sikeredett a délelőtt, amelynek második részében még a hallgatóságból összeállt zenekarok is részesültek zenekari gyakorlatban Shepik irányításával.

Ugyanaznap este az érdeklődők a Gödörben tartott koncerten hallgathatták Brad Shepik zenekarát.

Köszönet a segítségért, hogy ez az előadás létrejöhetett, Párniczki Andrásnak, aki létrehozta a kapcsolatot Shepikkel, és köszönet a L.F.Z.E. Jazz Tanszékének a helyszínért, Párniczki Andrásnak és Bori Viktornak a kitűnő tolmácsolásért!

Beszámoló a Magyar Jazz Szövetség részvételéről a Europe Jazz Network 2009-es Glasgow-i taggyűlésén

Néhány szó az európai jazz általános helyzetéről, a Glasgow-i találkozó tükrében

Noha egyes északi országok közötti együttműködés, kapcsolat rendkívül szoros és gyümölcsöző, alapvetően elmondható, hogy az európai jazz zenészek jellemzően saját hazájukban örvendenek ismertségnek, külföldön nem. Sőt, az Európa peremén elhelyezkedő országok előadói, de szervezői sem ismerik az kntinens szívében működő formációkat, így például Spanyolország tökéletesen elszigetelt a kontinens belsejében még valamelyest

fennálló kapcsolati hálózattól, aminek következtében az ottani jazz fesztiválok fellépői szinte kizárólag helyi előadók és formációk. (A spanyol EJN taggal váltottam néhány szót a jövőbeni együttműködés reményében.)

Ez az egyik főbb probléma jelenleg és szemmel láthatóan az EJN is hangsúlyosan ezt a problémát próbálja kezelni az alábbi sarokpontokra építve:

Médiahálózat

Az EJN tervei között szerepel, hogy létrehoz egy európai médiahálózatot. Első lépésként minden ország jelenlévő képviselőit megkérték, hogy adják meg az országukban működő, jellemzően jazz-el foglalkozó publicisták, újságírók és/vagy szerkesztők nevét. (bátorkodtam megadni a Gramofon magazintól Retkes Attila és Magyar Kornél, a Magyar Rádiótól Maloschik Róbert, függetlenként Turi Gábor, a Fidelió részéről Párniczky András nevét azzal, hogy a további kapcsolatépítést is segítjük további kontaktok megadásával). Az ezekkel a személyekkel való kapcsolatfelvételt az EJN kezdeményezni fogja és minden országban megkeresik majd azt, vagy azokat a szakírókat, akik a médiahálózatba be kívánnak csatlakozni úgy, hogy a hálózatban szereplő zsurnaliszták kontaktjait az EJN nem publikusan kezeli, elkerülendő a meginduló levél és hanganyagáradatot, hanem valamilyen szűréssel értesítik őket a különböző eseményekről, hírekről. A pontos módozatról még nincs döntés.

Szóba került, hogy az EJN fogadná a nemzetközi érdeklődésre számottevő cikkeket, majd azok angol fordításait elérhetővé tennék a médiahálózat tagjai számára. Ennek a pontos módja még szintén nem kidolgozott, hiszen alapvető problémát jelenthet a számos európai nyelv. Felvetődött, hogy a cikkeket a küldő országok fordíttassák angol nyelvre és a megjelentető országok angolról saját nyelvükre, hiszen az is kérdés, ki viseli az ezzel járó költségeket és a fordítások esetleges pontatlanságából fakadó felelősséget.

Szóba került az is, hogy a különböző országok egy-egy szaklapjában külön EJN szekciót, rovatot kellene létrehozni, melynek helyi szerkesztői az EJN által ajánlott cikkgyűjteményből válogathatnának és publikálhatnának a rovatban. Ez egy olyan együttműködés lehetne a felek között, mely minden fél számára előnyös, hiszen az EJN komoly reklámot kapna, az adott szaklap presztízse emelkedne, a szerzők írásai nemzetközi nyilvánossághoz jutna (vagyis ösztönözné a szerzőket) és az olvasók rálátást és híreket kapnának más országokból, nem beszélve az ötletekről és inspirációkról, a gazdasági érdekekről és az együttműködés más, ebből fakadó lehetőségeiről.

Jazz turizmus

Kulcskérdés, hogy vajon a jazz potenciális közönségének a köre tágítható-e. Bizonyosan igen, de nyilván minden országban más és más módon és mértékben. Az EJN-en hallott beszámolók, előadások és ötletek elsősorban arra vonatkoztak, hogyan lehet ezt a jazz rajongói körét növelni. Az egyik ilyen lehetőség az, ha a jazz-hez köthető események turisztikai célponttá válnak, ebből a nézőpontból is célszerű megvizsgálni a kérdést és ez irányba is lépéseket tenni. A Magyar Jazz Szövetség egyik fontos feladata éppen ez lehetne. Akár ha csak a gazdasági helyzetet nézzük, felmerül a kérdés, miért ne köthetne a Szövetség akár szállodaláncokkal, vagy más vendéglátó ipari egységekkel olyan megállapodást, ami alapján a Szövetség szervezésében megvalósuló jazz zenei fesztiválok látogatói kedvezményes szállás- és fogyasztási lehetőségekhez, és/vagy más kedvezményes szolgáltatáshoz jutnának. Olyan árukapcsolásról van tehát szó, mely megintcsak minden fél érdekeit szolgálja, hiszen a szállók és éttermek konganak az ürességtől, a fesztiválok nem teltházasak, és elsősorban a hazai közönség látogatja őket. Egy-egy jazz zenei fesztivál pedig akár éppen a csúcsszezonon kívül lehetne turisztikai célpontja az országnak, ha ösztönzésül egyéb szolgáltatásokat is kínálhatunk a fesztiváljegy mellé. Ezáltal a hazai jazz rendezvények nemzetközivé válhatnak és lehetőségünk nyílik az EJN támogatását kérni a nemzetközi meghirdetésben. Ha ebbe az irányba kezdünk gondolkodni viszonylag kis többletmunkával komoly eredményeket érhetünk el.

Oktatás

Az oktatás, illetve az ahhoz kapcsolódó tevékenység (ami egyébként maximálisan a Magyar Jazz Szövetség profiljába illik) tűnik a legsürgetőbb és legfontosabb feladatoknak. Az ezzel kapcsolatos beszámolók voltak az EJN konferencia számomra legizgalmasabb pontjai. Ahelyett, hogy hosszas és általános leírásokba fognék, csak két – a konferencián hallott – konkrét példát említek:

Létezik Skóciában egy Scotish National Jazz Orchestra. Ezt a big band-et Tommy Smith, a kitűnő szaxofonos vezeti, akit mellesleg volt szerencsénk koncerten is hallani és látni és az EJN előadását is meghallgathattuk. /Arra csak zárójelben hívom fel a figyelmet, hogy egy nemzeti jazz zenekarról beszélünk, ami valami olyasmi lehet, mint nálunk az ÁHZ, vagy az Állami Néptáncegyüttes volt. Jellemző, hogy a talán ehhez legközelebb álló hazai példa a Stúdió 11 zenekar lehetne (amelyet ugyebár egy állami intézmény, a Magyar Rádió hívott életre) de azt gyakorlatilag szélnek eresztették, vagyis itthon nemhogy felzárkózás, de fordított tendencia mutatkozik./ Sőt, módunk volt ezt a zenekart élőben is meghallgatni, műsorukon a Kék Rapszódia sajátos feldolgozása szerepelt, gondolom, mondanom sem kell, hihetetlen kvalitású művészek alkotják a tagságot. A legérdekesebb a számomra mégis az volt, amikor Tommy Smith előadásában arról számolt be, hogy koncertjeik jelentős részét, közel 60%-át iskolákban tartják.

Hasonló dolog zajlik Párizsban is, ahol jazz zenekarokat léptetnek fel külvárosi iskolákban. Az előadó olyan történetet mesélt, ahol az egyébként gettó rap-en nevelkedő tizenéves lányok a jazz zenekar koncertjén a színpad előtt táncolnak és azt kiabálják: „shake it, shake it, shake it!” Vagyis a reakció még furcsa, de a hatás egyértelműen megjelenik. Ez valami olyasmi lehet, mint amikor az amerikai turista először találkozik afrikai törzsi tánccal, a hatása alá kerül, tetszését tapssal fejezi ki, ami az adott kultúrkörben nem biztos, hogy szokás, azonban a siker vitathatatlan.

Az EJN konferencián hallottak alapján Európa gondolkodásban már nemcsak a jazz zene a legfiatalabb generációval való megszerettetése és megismertetése, vagyis nemcsak új rajongók megnyerése jelenik meg, de az is, hogy új szakírókat, kritikusokat nyerjen meg a jazz számára. Ennek érdekében egyetemeken is rendszeresen tartanak előadást és koncertet. Nem kevesebb a tét, mint az, hogy 10-20 év múlva lesz-e akit érdekel a jazz, lesz-e aki ír, a jazz-ről. A legoptimálisabb eset a jövőre nézve nem az, hogy a politika elismeri a jazz kultúra fontosságát és az, hogy ezt a támogatások mértéke tükrözi, hanem az, hogy a jazz piacképessé váljon, vagyis annak közönsége legalább részben képes legyen eltartani a szakmát. Hogy érdemes legyen jól zenélni és érdemes legyen jó lemezeket kiadni. Épp ezért a MJSz egyik fontos és konkrét feladata lehetne, hogy a minőségi magyar jazz zenét iskolákba vigye el. Nem délutáni, fakultatív foglalkozásra, hanem az iskolák vezetőségével és szaktanáraival együttműködve, profi zenekarok és szólisták közreműködésével tanórák keretében mutassa be és szervezzen előadást a témáról. A példák alapján nyilvánvaló, hogy semmi nem tud nagyobb hatást gyakorolni egy gyerekre, mint amikor egy közvetlen fizikai élmény formájában találkozik ezzel a műfajjal. Az elsöprő és meghatározó élmény lehet. Ne lemezről hallgat kötelező jelleggel Big Band-et, hanem az orra előtt fújja a banda úgy, hogy aztán megkérdezhesse a szaxofonost, hogy „ezt a hangszert hogy hívják”. Kitűnő példa erre Richard Bona, akit az MJSz mesterkurzus megtartására kért néhány éve. Ő egy olyan afrikai, kameruni faluból származik, ahol még áram sincs a mai napig, nemhogy basszusgitár. Interjúiban elmondja, hogy meghatározó élményt jelentettek neki azok a Jacko Pastorius lemezek, amik valami csoda folytán eljutottak hozzá. Azt gondolom, hogy az MJSz egyik legfontosabb feladata lehetne, hogy eljuttassa a jazz-t az iskolákba.

Politikai lobby

Bori Viktorral meglepődve tapasztaltuk, hogy az EJN konferencia elején felszólaló úr amellett, hogy jazz rajongó, a az képviselőház tagja is, ahol jelentős lobbytevékenységet folytat a brit jazz érdekében. Vagyis a miénknél felvilágosultabb országban a parlamentben ül egy "jazz képviselő". Ez már önmagában tanulságos, és erre a későbbi felszólaló is utalt, aki elsősorban a politikai lobbytevékenységről beszélt. A legfontosabb, konstruktív tanácsa az volt, hogy célszerű két segítséget igénybe venni: a bürokrácia és a média segítségét. Véleménye szerint egy olyan szervezetnek, mint amilyen pl. a MJSz szüksége van egy olyan támogatóra, aki a döntéshozás rendszerén belülről tud lobbytevékenységet folytatni. Ez a segítő pedig nem a politikusi körbe tartozó személy kell hogy legyen, hanem az azt kiszolgáló bürokrata körből való.

A jazz támogatása érdekében kifelytett lobbytevékenység során olyan érveket kell felvonultatnunk, amely a politikát eléri és a figyelemfelkeltés olyan formáját kell választani, amely mellett nem mehet el a politika szó nélkül. Hallassuk a hangunkat, hívjuk fel a politika figyelmét olyan érvekkel, amire a politikus figyel (szavazat) és a média figyelmét olyan megmozdulással, amire a média figyel fel (nézőszám). A Szövetség nem személyes érdekeket képvisel, hanem közérdeket, ezt kell szem előtt tartani.

Schneider Péter

Debreceni oktatásmodell

A jazz korunk kreatív zeneművészeti irányzatainak meghatározó ágazata, amely a világon való elterjedése során sokféle zenei műfajjal kölcsönhatásba került.

A jazzművészettel való ismerkedés nemcsak a zenével foglalkozó szakmabeliek, hanem minden, korunk kreatív művészetének értékeit közvetítő műfaj iránt fogékony ember számára fontos lehet. Ezért a jazzoktatás különféle formáival ma már a világ minden országában találkozhatunk. Számos egyetemen és főiskolán, nemcsak a zenei érdeklődésű hallgatók számára, kreditpontszerzési lehetőségként fakultatív kurzusként vezették be.

Amerikában szinte minden egyetemen (komplex egyetemek), de Európában is számos felsőoktatási intézményben (Stockholm Városi Egyetem, Norvégia Trondheimi Egyetem, Prága Károly Egyetem, Brémai Egyetem, University of London, Német egyetemek: Duisburg, Hannover, Hamburg …) folyik fakultatív jellegű jazzoktatás.

Magyarországon először a Debreceni Egyetemen valósult meg hasonló jellegű fakultáció.

A Magyar Jazz Szövetség kívánatosnak tartaná, ha az ország minél több felsőoktatási intézményében elterjedne a jazzoktatásnak ez a formája, ezért felhívja az intézmények figyelmét a kurzusokra, melyekhez hasonló programok indítása esetén a Magyar Jazz Szövetség felajánlja szakmai segítségét.

Példaként honlapunkon megtekinthető a Debreceni Egyetemen folyó oktatási modell (a "letöltések" rovatban is.)

A MJSz 2008-as Jazz Combo versenye - beszámoló

2008. november 22-én került megrendezésre a Magyar Jazz Szövetség II. Combo Versenye. A remek helyszínül szolgáló Budapest Jazz Clubban nagy érdeklődés mellett, fesztelen, jó hangulatban zajlott a szinte ünnepi esemény. A versenyt igen magas színvonal jellemezte, és kifejezetten sokféle arculatú zenekar mutatta meg magát a színpadon.

A Jazz Szövetség szándéka szerint egyik évben big band, másik évben pedig combo hangszerelési versenyt rendez meg. A szervezők célja az, hogy a zeneszerzői, hangszerelői munkának fórumot adjanak, a fiatal muzsikusok bemutathassák műveiket. Ösztönözni kívánják a kiszenekari műhelymunkát, hogy az egyéni zenészi kvalitások megmutatása mellett a kiérlelt zenekari produkció létrehozása is fontos legyen a muzsikusok számára.

A zsűri tagjai: László Attila, Oláh Kálmán, Juhász Gábor, Szabó Dániel voltak. Döntésük értelmében a legjobb zenekar címét Rieger Attila együttese, a Trio Minor kapta meg. Második lett a Finucci Fusion Quartet, a Balogh ikrek zenekara, a harmadik helyet a Balázs Tamás Trio szerezte meg. A legjobb zeneszerző díjat Oláh Dezsőnek, míg a legjobb hangszerelő díjat Szendőfi Balázsnak ítélte a zsűri. A legjobb szólista  díjat Horváth Plútó József kapta.

A versenyben részt vett zenekarok:

Vörös Attila Quartet

Szendőfi Balázs Quartet vonósnégyessel kiegészülve

Piccolo Inn

Balázs Tamás Trio

Sebetyén Áron Quartet

Finucci Fusion Quartet

Oláh Dezső Trio

Koala Fusion

Trio Minor

Subicz Gábor Quintet

A versenyt támogatta: Artisjus, NKA, Oktatási és Kulturális Minisztérium

Richard Bona mesterkurzus a MJSz rendezésében - beszámoló, 2008.

Emlékezetes zenei esemény volt 2008. november 25.-én a Budapest Jazz Klubban, Richard Bona basszusgitáros, zeneszerző bemutatót és előadást tartott a Jazz Szövetség meghívására. Kedden tíz órára volt meghirdetve az alkalom, a terem zsúfolásig megtelt, és aki később érkezett, sajnos már be sem tudott jutni. Richard Bonát talán nem is nagyon kell bemutatni a jazzkedvelőknek, hangja, játéka  azonnal felismerhető a felvételeken is. (információk találhatók róla a www.myspace.com/richardbona és más internetes oldalakon)  

Karrierje mesébe illően indult, a kameruni születésű fiatal zenész Párizs után nekivágott New Yorknak, és ott rövid időn belül olyan élvonalbeli zenészek zenekarában játszott, mint Joe Zawinul, Mike Stern, Pat Metheny. Az egyik ilyen fontos találkozásról is mesélt kedden. Joe Zawinullal például úgy találkozott, hogy annak a szállónak a  halljában basszusgitározott akkori zenekarával, amelynek az első emeletén Joe Zawinul szállt meg egyik éjszaka. Amikor a zongorista meghallotta a basszusgitár foszlányokat fent, hát lement, és megnézte, hogy kitől származnak ezek. Mindjárt meg is hívta Bonát egy koncertre Párizsba játszani a zenekarába. A dolog érdekessége, hogy a baszzusgitáros – ahogy mesélte - akkor éppen nagyon fáradt volt, és csak úgy „játszogatott”. Miután egyeztették az időpontot, Bona - aki akkor Párizsban lakott- a nevezett napon este fél hétig még nem kapott hívást Zawinultól, a koncert pedig 8-kor kezdődött. Fél hét után aztán jött a telefon, hogy menjen játszani, ami végülis nagy zenei találkozássá vált sokak örömére. Mikor megkérdezte, hogy mit fognak játszani, Zawinul azt monta, hogy figyelje majd a balkezét, és menjen utána. No de hát olyan fürge, azonnal nem is követhető  basszusokat játszott a szintetizátoron, hogy Bona inkább játszotta a saját vonalait, gondolta, inkább ezeket kövesse a zongorista. Ez aztán nagyon meg is tetszett a mesternek.

Több ilyen történetet is hallottunk tőle aznap, de a lényeg igazán az volt, hogy akik ott voltak, azok egy kicsit beleszippanthattak abba a zenei felfogásba, ami Bona basszusgitár játékából, énekléséből, improvizációiból és emberi természetéből árad. Érezhettük azt a derűt is, ami valósággal sugárzik belőle, és amit a koncertjeit hallgató közönség is szemmel láthatóan átvesz. Pedig megérkezése Budapestre most nem is volt probléma mentes. Mikor a szállodába mentem érte a megbeszélt időpontra, öt perc türelmet kért, mert a az effektje és a csomagjai nem érkezetek meg a repülővel. Gyorsan szerzett valahonnan ruhát, a basszusgitárja szerencsére vele volt, és a bassszus erősítőn kívül egy mikrofont kért zengetővel az előadáshoz.

A zenét, amit a bemutatón játszott, azt hiszem nem érdemes szavakkal leírni. Különleges és szép délelőtt volt, felemelő pillanatokkal ráérezhettünk Bona játékának arra a különleges afrikai ízére is, ami különbözik az amerikai felfogástól.

A hallgatók kérdéseket tettek fel, az ezekre adott válaszok nem voltak sablonosak, hanem az előadó közvetlen és őszinte gondolatait hallhattuk. No és persze ilyenkor nem mindegy, hogy ki mondja…  

A kurzus végén hívott valakit basszusgitározni a hallgatóságból, a tömeg Lattmann Bélát tolta előre, énekelni pedig Micheller Mirtyl szállt be a közös imrovizációba.

Yeah…

Köszönet a segítségért, hogy ez az előadás létrejöhetett, az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, Mester Miklósnak az esti Bona koncert szervezőjének és köszönet a Budapest Jazzklubnak a helyszínért, Friedrich Károlynak a kitűnő tolmácsolásért!

László Attila

Országos Big Band Találkozó és Fesztivál, 2008. - beszámoló

Egyesek természetellenes jelenségnek vélik, mások a zeneoktatás kiszélesedésével magyarázzák, de általános meghökkenést kelt, hogy van Magyarországon olyan dzsesszfesztivál, amely képes 22 nagyzenekart színpadra léptetni. Sőt, nem is egy ilyen akad: a Budafokon lebonyolított Budapesti Big Band Találkozón és Fesztiválon kívül az ország különböző pontjain, Hajdúböszörményben, Szombathelyen és Harkányban is rendeznek hasonló seregszemléket.

Mi történik Hunniában? Az, hogy konzumkultúra ide, gépzene oda, sokan tanulnak fúvós hangszereken játszani, és különböző szinteken – beleértve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Dzsessz Tanszékét –, egyre több intézményben oktatnak dzsesszt; a termésnek meg az a sorsa, hogy előbb-utóbb beérik. A spontán, ritmikus zenélés iránt megélénkülő igény találkozott a tanítással (is) foglalkozó, képzett dzsesszmuzsikusok számának növekedésével – aminek következtében az ország legkülönbözőbb pontjain alakultak olyan zenei műhelyek, amelyekben zenetanárok, hivatásos és műkedvelő muzsikusok azonos zenei eszmény jegyében együtt, egymás mellett szólaltatják meg Count Basie, Duke Ellington vagy Thad Jones nagyzenekari hangszereléseit.

Hitte volna valaki húsz évvel ezelőtt, hogy Kapuváron vagy Lengyeltótiban olyan 15-20 tagú zenekar működjék, amelyik képes egész estét betöltő, színvonalas műsorral előrukkolni? A magyar zenekultúra szinte észrevétlenül bontakozó, ígéretes folyamata zajlik a szemünk előtt. Nem véletlenül állt élére a műfaj képviseletét elsődlegesen felvállaló Magyar Jazz Szövetség, amelynek szakmai és anyagi támogatásával a Budafoki Big Band vezetője, Thomas Miklós immár nyolcadik alkalommal megrendezte a találkozót. A zenekarok bemutatkozása a budapesti fesztiválnak persze csak az egyik, bár kétségtelenül fontosabbik része. Ezen kívül vannak hangszer- és technikai bemutatók, a Budapest Jazz Orchestra tagjai által vezetett improvizációs gyakorlatok, közös zenélések. A résztvevőknek így nem csak fellépésre, hanem szakmai tapasztalatszerzése is lehetőségük nyílik.

Kár, hogy az eseményt nem előzte meg komolyabb hírverés, mert a mintegy négyszáz zenészt felvonultató zenekarok játéka nagyobb figyelmet érdemelt volna. A nyilvános szereplést vállaló big bandek kétévente minősítő vizsgát tesznek, ezúttal is jó páran megmérették magukat az ’A” vagy a „B” kategóriában. A nagyzenekari játék a dzsessz legösszetettebb formája, amelyben az egyéni teljesítménynél fontosabb szerepet játszik a szólamok kidolgozottsága, a ritmus feszessége és az egységes hangzáskép. Heti egy próbával nem lehet csodát tenni, ezért minden elismerés megilleti azokat az együtteseket, amelyek képesek a szintézis megteremtésére. Természetesen akadtak az összjáték kezdetlegesebb fokán álló zenekarok, de jóval többen olyanok, amelyek mívesen kiérlelt, látványos produkcióval jelentkeztek (mint a szombathelyi Isis, a kapuvári Hanság, a Gyulai Big Band, a debreceni Melódia, a Szekszárd Junior Stars vagy a Kecskemét Jazz Orchestra).

A big band repertoár zömét hagyományosan a 30-as években népszerű szving stílus szerzeményei teszik ki; az együttesek elsődleges célja ennek a játékmódnak az elsajátítása. Modernebb hangszerelések, újszerű megoldások a magasabb szintre jutott profiktól – mint az este fellépő BJO – várhatók. Ez a fesztivál minden jóra példát szolgáltatott – szépséghiba, ha akadt, az akusztikus bőgők helyét átvevő basszusgitárok divatjában jelölhető meg. A kor hatásai alól, fájdalom, a big band-játék sem tudja kivonni magát.

(VIII. Budapesti Big Band Találkozó és Fesztivál. Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ, 2008. november 29-30.)

Turi Gábor